Mennyire érte meg fideszes képviselőnek lenni az elmúlt években? A ciklus végén leköszönő, több ciklust lenyomó képviselők vagyongyarapodását vizsgálva nem annyira. Papíron legalábbis.
Nem vitás, hogy az előttünk álló néhány hét egy mocskos, alattomos és méltatlan választási kampánnyal fog telni. Minden erő igyekszik lefőzni a fő üzenet esszinciájaként, hogy mi forog kockán, tétet adni a választásnak. A béke, Európa, szabadságjogok, nemzeti vagyon. Ezeknél nem lehet nagyobb tétet betolni. Van viszont egy debreceniek és hajdú-bihariak számára talán kevésbé…
Nem lesz ott a következő Országgyűlésben a Fidesz legtöbb mostani hajdú-bihari politikusa. A debreceni indulókat fel sem tették a listára, egyéniben kell nyerniük, ha mandátumot szeretnének.
Az alapítók elengedhetetlennek tartják, hogy olyan szervezetek is legyenek a régióban, amelyek rendszerszinten próbálnak változásokat kezdeményezni társadalmi ügyekben. Az Alternatíva-díj azt a célt is szolgálja, hogy az ilyen igyekezeteket jutalmazzák.
Nem egyezett a valóság és a papírforma. – Hajdú-bihari Napló, 1958. február 16.
Kozma Éva arra figyelmeztetett, ha Gödön nem számított a lakosok egészsége, akkor máshol sem fog számítani. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke közben az évértékelőjében halálgyáraknak nevezte az akkumulátorgyárakat, és azt ígérte, nem engedik a cégeknek, hogy üzleti titkot csináljanak a belső méréseikből.
A kerekasztal pártpolitikától független, kéthavi rendszerességgel ülésező érdekegyeztető fórum. Célja a lakáspiaci szereplők javaslatainak összegyűjtése, rendszerezése, valamint ezek nyilvánosság és a városvezetés elé tárása. Az alakuló tanácskozás február 19-én lesz – tájékoztatott Dombi Mihály, a Szikra Mozgalom debreceni helyi szervezetének elnöke.
Debrecenben „súlya van a városrendezés kérdésének, ott nem kortescélokra használják fel a világítást, a kövezést, a csatornázást”. – Délmagyarország, 1928. február 15.