Átfogó javaslatcsomagot dolgozott ki a Fülke – Független Helyi Lapok Közössége a magyarországi helyi média megerősítésére. Az anyagot a médiaszabályozással, a sajtó finanszírozásával és a média jövőjével foglalkozó szakemberek, döntéshozók és testületek figyelmébe ajánlják. A kezdeményezés alapját a Fülke tagszerkesztőségeinek mindennapi tapasztalatai adják, akiknek működési területein a helyi nyilvánosságot egyszerre sújtják gazdasági, piaci és szabályozási nehézségek.
A Fülke szerint első lépésként egy gyors, hat hónapos átmeneti támogatási programra van szüksége azoknak a helyi szerkesztőségeknek, amelyek működése közvetlen veszélybe került. Hosszabb távon egy politikailag és szakmailag független országos sajtóalap létrehozása jelenthet megoldást, amely nemcsak egyedi projekteket, hanem a szerkesztőségek folyamatos működését is támogatja. Az alapon belül külön forrást kell biztosítani a helyi médiumoknak, ezáltal az országos szereplőkkel szembeni versenyhátrányuk valamelyest csökkenhet
Kiemelt cél a hírsivatagok visszaszorítása is. Nemcsak a még működő szerkesztőségeket kell megőrizni, hanem támogatni kell új helyi médiumok létrejöttét és már működő független helyi újságok terjeszkedését azokban a térségekben, ahol már nincs rendszeres, professzionális újságírás. Ehhez átlátható, normatív és politikai befolyástól mentes támogatási rendszerre van szükség.
A javaslatok között szerepel az is, hogy a globális digitális platformok járuljanak hozzá a hazai újságírás finanszírozásához, miközben az állami, önkormányzati és önkormányzati tulajdonú cégek médiaköltéseit egységes, könnyen kereshető és összehasonlítható nyilvántartásban kell közzétenni.
Újragondolásra szorul a megyei sajtó jövője is. A dokumentum szerint a korábbi megyei lapok helyi sajtóhagyománya értéket képvisel, de a régi struktúrák egyszerű visszaállítása helyett nyitottabb, versengőbb és helyben gyökerező médiapiacra van szükség. Emellett intézményes együttműködés kialakítását javasolják a közmédia és a független helyi szerkesztőségek között, kiszámítható és teljesítményalapú díjazással.
A csomag része a digitális földfelszíni rádiózás újbóli napirendre vétele is, különös tekintettel a helyi, közösségi és tematikus szereplők piacra lépésére. Ugyancsak fontos elem a médiatudatosság és a médiaoktatás fejlesztése, amelyben az iskolák, egyetemek, kutatóhelyek és gyakorló szerkesztőségek közösen vesznek részt.
A Fülke a javaslatcsomagot elsőként dr. Polyák Gábornak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének küldte meg. Az anyagot a következő időszakban további szakmai szereplőkhöz, döntéshozókhoz és médiaszakmai szervezetekhez is eljuttatják, hogy a javaslatok szélesebb szakmai párbeszéd alapjául szolgálhassanak.
„Kezdeményezésünk célja egy olyan médiakörnyezet kialakítása, amelyben a helyi újságírás kiszámítható, átlátható és szakmai alapokon képes működni, miközben a szerkesztői függetlenség és a médiapluralizmus is erősödik. A Fülke közösség kész arra, hogy a javaslatok részleteiről a szakmai szervezetekkel, hatóságokkal és döntéshozó testületekkel is egyeztessen” – mondta Alter Róbert, a Fülke elnöke.
A Független Helyi Lapok Közössége Egyesület (röviden Fülke) országos médiaszakmai szervezet, amely jelenleg hat független helyi kiadót és nyolc szerkesztőséget fog össze. Célja a helyi nyilvánosság sokszínűségének, a hiteles tájékoztatásnak és a sajtószabadságnak az erősítése. A Fülke támogatja tagszerkesztőségei szakmai együttműködését, közös érdekképviseletét és tudásmegosztását, valamint a független helyi média fenntartható és etikus működését. A Fülke tagjai: Borsod24 – Miskolc, Debreciner – Debrecen, KecsUP Hírek – Kecskemét, Szabad Pécs – Pécs, Szabolcs24 – Nyíregyháza, Szegeder – Szeged, Szol24 – Szolnok, Veszprém Kukac – Veszprém.
Független Helyi Lapok Közössége Egyesület
+36 70 945 6091 – Bethlen Tamás
fulke@afulke.hu
Kevés olyan erős és fontos hét volt a magyar belpolitikában, és még mindig tart, mint az, amelyben szeptembert elhagytuk és ráfordultunk októberre. Talán a választások óta nem tobzódtak ennyire az ügyek, hiszen két minisztert is letartóztattak a részben ellenük indított büntetőeljárásokban. Nem csoda, hogy a helyi független újságok is nagyon erős közéleti és politikai híreket szállítottak az elmúlt napokban, ráadásul köztük a legtöbbet emlegetett szereplőkről szóló írásokat is ajánljuk heti összefoglalónkban. Külön meg kell említeni a Debreciner riportját és videóját az egyre súlyosabb kábítószerhasználat ellen fellépő roma csoportról.
Átfogó vizsgálat indulhat a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítványnál. A kuratórium új elnöke a Borsod24-nek adott interjújában azt mondta, nem benyomások vagy sajtóhírek alapján akarnak ítélni, hanem pénzügyileg is áttekintik a korábbi működést. Beszélt az alapítványi vagyonról, az egyetemi autonómia határairól, a kollégiumi férőhelyek bővítéséről és az épületek korszerűsítéséről.
A teljes cikk a Borsod24-en olvasható →
A 2400 lelkes Biharnagybajomban élők egy része annyira megelégelte a kábítószer miatti bűncselekményeket és az utcai fogyasztást, hogy elindítottak egy drogellenes mozgalomnak nevezett, főként romákból álló csoportot. A tagok minden este járőröznek a hajdú-bihari nagyközségben. A Debreciner munkatársai ellátogattak a településre, és egy estére csatlakoztak a járőrözéshez.
A riport a Debrecineren → · Videó →
Sok más településhez hasonlóan mostanra az egri költségvetés is romokban van, és úgy tűnik, esély sincs a jelenlegi működés mellett valódi konszolidációra. A város polgármestere ezért rendkívüli segítséget kért a kormánytól. Az egriszin.hu cikke szerint az önkormányzat identitáskampánya is erre a kormánypárti politikai véleményre rímel.
A teljes írás az Egri Színen →
Maratoni, több szünettel megszakított zárt bírósági ülést tartottak a Kecskeméti Járásbíróságon október elsején Hankó Balázs ügyében. A nyomozási bíró végül úgy döntött, hogy elrendeli a volt fideszes kulturális miniszter előzetes letartóztatását harminc napra a szökés, elrejtőzés és az eljárás jogellenes befolyásolásának veszélye miatt.
A teljes cikk a KecsUP Híreken →
Seszták Miklós KDNP-s politikus pályája a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárdáról indult. 1994-ben egy önkormányzati bizottság külsős tagja volt, 2010-ben országgyűlési képviselő, végül nemzeti fejlesztési miniszter lett 2014-ben. A napokban – egyelőre nem jogerősen – letartóztatták, hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítják egy mintegy 11 milliárd forintos, Volánbuszhoz kapcsolódó ügyben.
Szeged ivóvízellátása jelenleg stabil, a BYD és a következő évek ipari beruházásai azonban jelentősen növelhetik a város vízigényét. A Dél-Alföldön idén 120–150 milliméteres csapadékhiány alakult ki. A hosszabb távú kérdés ezért nemcsak az, hogy van-e most elegendő víz, hanem az is, milyen ipari vízhasználat tartható fenn a térség romló vízháztartása mellett.
Várhegyi Attila neve ismét a közélet fókuszába került, miután a Duna Médiaszolgáltató jelenlegi vezetése hivatalos feljelentést tesz a közmédiánál feltárt működés miatt. A Szol24 cikkéből kiderül, hogy egy belső vizsgálat szerint a korábbi szolnoki polgármester tanácsadói szerepben, formális vezetői jogkör nélkül is jelentős befolyást gyakorolt a szervezet működésére.
Veszprém tavaly rekordmagas, 14 milliárd forint iparűzési adóbevétellel zárta az évet. Ehhez képest idén a tervezett 13 milliárd forintnál 2,5 milliárddal kevesebb befizetés érkezik a város kasszájába ebből az adónemből, ezért költségvetés-módosításra volt szükség.
A teljes tudósítás a Veszprém Kukacon →
A független helyi sajtó elmúlt heti írásai között ezúttal az üresen álló egri bérlakások, egy közel 3 milliós fizetéssel szociális bérlakásban élő kecskeméti alpolgármester, a közmunka csapdája, a debreceni szervezetek közpénzes támogatása, egy megrepedt vasúti híd és a szolnoki vasútállomásnál szerveződő önkéntes figyelőszolgálat is szerepel.
Borsod24: Szalonna és Bódvaszilas – Tényleg romák szándékos áttelepítése zajlik Borsodba Szlovákiából?
A Szepsiből Bódvaszilasra költözött 17 fős család történetét az elmúlt hetekben összekapcsolták a korábban Szalonnára tervezett roma beköltözéssel. A család augusztus elején érkezett a településre, ezt követően pedig különböző, rendbontásról, hangoskodásról és más problémákról szóló híresztelések terjedtek el. A Borsod24 szerkesztősége megkereste Kosik Ákos polgármestert, hogy tisztázza, mi történt, milyen panaszok érkeztek, és mi áll az önazonosság-védelmi rendelet bevezetésének hátterében.
https://borsod24.hu/2026/09/16/felvideki-romak-borsodban-a-szobeszed-mossa-ossze-a-szalonnai-es-bodvaszilasi-torteneteket-alaptalanul/
Debreciner: Éveken át juttatott százmilliókat a Fidesz politikáját támogató debreceni szervezeteknek a kormány és az önkormányzat
A debreceni városvezetéshez köthető egyik szervezet csak az önkormányzattól néhány év alatt több mint félmilliárd forint támogatást kapott. A magát zöld mozgalomnak kiadva egyszer sem szólalt meg a városban működő akkumulátoripari beruházások környezetre gyakorolt káros hatásairól. A kormány a napokban megreformálta a Központi Információs Közadat-nyilvántartást, így az interneten kereshetővé vált, hogy milyen szerződéseket kötöttek a közzétételi kötelezettséggel rendelkező szervezetek. A Debreciner újra ellenőrizte a fideszes polgármester mellett korábban nyíltan kiálló, a civileket álcivilező entitásokat és azok közpénzes támogatását.
https://debreciner.hu/cikk/eveken-at-juttatott-szazmilliokat-a-fidesz
Egri Szín: Elherdált bérlakásrendszer Egerben
A városnak 800 darab bérlakása van. Ebből mindössze 30 darab a valóban szociális célú. Száz üresen áll, és 200-an várnak lakásra. Gyakorlatilag évek óta leállt a bérleti szerződések kötése, viszont az üres lakásokat gyorsuló ütemben adja el az önkormányzat. Közben tehetős emberek bérelnek havi néhány tízezer forintért városi ingatlanokat. A kérdésben mindenki hárít és másra mutogat – írja az egriszin.hu.
https://www.egriszin.hu/tartalom/cikk/13479_elherdalt_berlakasrendszer_egerben
KecsUP Hírek: közel 3 milliós fizetéssel szociális bérlakásban lakik a kecskeméti fideszes alpolgármester
Szeptember 24-én, a kecskeméti közgyűlés közben elrendelt szünetben sajtótájékoztatót tartott az ellenzéki Szövetség a Hírös Városért frakció három képviselője. Ezen elhangzott: noha havonta közel 3 millió forintos fizetéssel rendelkezik – amely mellé cafetéria és szolgálati autó is jár –, Fekete Gábor alpolgármester mégis egy szociális bérlakásban él a belváros közepén. Az elhangzottakra Fekete Gábor is reagált, és elmondta, hogy a lakásban korábban a nagyapja, később pedig az édesanyja lakott. A Szövetség felszólította, hogy mondjon le a tisztségéről, de ez nem történt meg.
https://kecsup.hu/2026/09/tobb-millios-fizetessel-szocialis-berlakasban-lakik-a-fideszes-alpolgarmester-a-lemondasat-kovetelik
Fotó: KecsUP
Szabolcs24: A közmunka fogságában Kelet-Magyarországon
Szabolcs-Szatmár-Beregben dolgozott a legtöbb közfoglalkoztatott 2026 februárjában: 15,6 ezren voltak. A közmunka sok településen továbbra is fontos megélhetési lehetőség, miközben az elsődleges munkaerőpiacra való továbblépést több akadály nehezíti. Az alacsony iskolai végzettség, a megfelelő közlekedés hiánya és az ingázás nehézségei miatt sokan nem tudnak továbblépni, a közfoglalkoztatásból kilépők jelentős része pedig visszakerül a rendszerbe.
https://szabolcs24.hu/2026/09/25/het-osztallyal-sehol-nem-allnak-velem-szoba-mi-tart-bent-ezreket-a-kozmunkaban-szabolcsban/
Szegeder: Megrepedt az algyői vasúti híd szerkezeti eleme
A MÁV egy rutinellenőrzés során repedést talált az algyői vasúti Tisza-híd egyik keresztmerevítő elemén, ezért a megengedett sebességet 100 km/óráról 60-ra csökkentették. A korlátozás a Szeged–Hódmezővásárhely tram-traint és a Szeged–Békéscsaba vonal járatait is érinti, de a vasúttársaság szerint a menetrendben ez egyelőre nem okoz fennakadást.
https://szegeder.hu/regio/2026-09-20/megrepedt-az-algyoi-vasuti-hid-szerkezeti-eleme-100-km-ora-helyett-csak-60-nal-jar-a-tram-train/
Szol24: Önkéntes figyelőszolgálat szerveződik a szolnoki vasútállomásnál
Önkéntes figyelőszolgálat szerveződik a szolnoki vasútállomás és környékének ellenőrzésére, ám a kezdeményezés jogi keretei egyelőre tisztázatlanok. A Szol24 megkereste a rendőrséget, hogy kiderüljön, milyen feltételekkel működhetne egy ilyen szolgálat, illetve milyen szerepet vállalhatna benne a rendőrség. A hatóság közlése szerint tudnak a kezdeményezésről, de annak megszervezésében nem vesznek részt.
https://szol24.hu/2026/09/24/sajat-figyeloszolgalatot-szerveznek-a-szolnoki-vasutallomashoz-megerkezett-a-rendorseg-allasfoglalasa/
Veszprém Kukac: Megújul a veszprémi kórház szemészeti osztály vizsgálója
A veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház szemészeti osztályán megkezdték a vizsgálóhelyiség felújítását. A meglévő körülmények elavulttá váltak az egylégterű vizsgálóban, nem biztosították a betegek komfortérzetét és a diszkréciót az orvos-beteg találkozók során. A beruházást gondos tervezés előzte meg, mert alapterület-bővítésre nincs lehetőség.
https://veszpremkukac.hu/csolnoky-ferenc-korhaz-megujul-a-szemeszeti-osztaly-vizsgaloja_unikum/
Debrecenben botrányba fulladt az EcoPro-katódgyár közmeghallgatása. Kínai munkásokat és emeletes ágyakat találtak egy volt szegedi étteremben, pedig a hely szállásnak nem alkalmas. A Veszprém Kukac kérdéseket küldött a város polgármesterének a Petőfi Színház felújításáról, és válaszokat is kapott.
Borsod24: Bronzkori sírok őrzik a több ezer éves múlt emlékeit Bükkábrányban
A bükkábrányi lignitbánya területén feltárt bronzkori temető közel kétszáz sírja különleges bepillantást enged a több ezer évvel ezelőtt élt közösségek életébe. A Herman Ottó Múzeum régészei azt is vizsgálják, mit árulnak el a leletek az egykori közösségről.
https://borsod24.hu/2026/09/11/kiraboltak-a-sirok-85-szazalekat-megis-maradtak-kincsek-bukkabranyban/
Debreciner: Botrányba fulladt az EcoPro-katódgyár közmeghallgatása Debrecenben
Miért fenyegették a lakosságot a debreceni közmeghallgatáson? Miért nem jelent meg a városhoz köthető politikai elit? Miért zárták be az EcoPro egyik gyárépületét két nappal később? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Debreciner munkatársai a Térkő podcastjukban.
https://debreciner.hu/cikk/botranyba-fulladt-az-ecopro-katodgyar-kozmeghallgatasa-debrecenben-terko-15
EgriSzín: A kulturális leépülést nehéz lesz visszafordítani
Az új színházi vezetésnek azzal kellett szembesülnie, hogy az évtizedes kulturális nihil gyakorlatilag eltüntette a nézőket. Az EgriSzín szerint a műélvező néző nem terem, hanem felnő és kihal.
https://www.egriszin.hu/tartalom/cikk/13464_szelhamos_egerben
KecsUP Hírek: Tetőt kapott a kecskeméti futballstadion eddig fedetlen lelátója
A Széktói Stadion felújítása bruttó 700 millió forintból valósult meg, 70 százalékban TAO-forrásból. A városközpont felőli lelátó befedése a beruházás leglátványosabb eleme.
https://kecsup.hu/2026/09/atadtak-a-szektoi-stadion-napos-oldalat-szombaton-a-szurkolok-is-birtokba-vehetik-galeriaval
Szabolcs24: Szabolcs-Szatmár-Beregben gyorsabban fogy a népesség, mint országosan
A megyében tíz év alatt több mint 41 ezerrel élnek kevesebben, miközben a munkaképes korúak száma több mint 50 ezerrel esett vissza, a 65 év felettieké pedig közel 15 ezerrel nőtt. Az elemzés azt is vizsgálja, mely településeken volt a legnagyobb a népességcsökkenés.
https://szabolcs24.hu/2026/09/18/41-ezerrel-kevesebben-elnek-szabolcsban-mint-tiz-eve-a-varosok-kozul-csak-egy-tudott-noni/
Szegeder: Kis híján munkásszállóvá avanzsált az egykori Kék Csillag étterem
Egy ellenőrzés során 37 emeletes ágyat és 10 kínai állampolgárt találtak a bezárt szegedi étteremben. A Kormányhivatal tűzvédelmi hiányosságokat tárt fel, és megállapította, hogy az ingatlan jelenlegi állapotában nem alkalmas szálláshelynek.
https://szegeder.hu/szeged/2026-09-14/kinai-munkasokat-es-emeletes-agyakat-talaltak-egy-volt-szegedi-etteremben-pedig-a-hely-szallasnak-nem-alkalmas/
Szol24: Mínusz egy fő a szolnoki Fidesz frakciójában
Menkó Gyula kilépett a Fidesz–KDNP önkormányzati frakciójából, és független képviselőként folytatja munkáját. Távozásával a kormánypárti frakció elveszítette addigi automatikus többségét a szolnoki közgyűlésben.
https://szol24.hu/2026/09/16/menko-gyula-elmondta-miert-hagyta-ott-a-fidesz-kdnp-frakciot/
Veszprém Kukac: Kérdések és válaszok a Petőfi Színház felújításával kapcsolatban
A beruházás körüli anomáliák miatt a Veszprém Kukac több kérdést intézett Porga Gyula polgármesterhez, majd a megérkezett válaszlevelet változtatás nélkül közölte.
https://veszpremkukac.hu/gigaberuhazas-kerdesek-es-valaszok-a-petofi-szinhaz-felujitasaval-kapcsolatosan/
Szakértői tanácsadás 250 millióért Kecskeméten, Fidesz–Tisza-csúcs Egerben, Debrecenben továbbra is akkuügyek vannak napirenden, vajon mit terveznek Penészleken, profitálnak-e a magyarok a kínai BYD-gyárból, nincs háziorvos Szolnokon, Veszprémben csúcsra hágnak az albérleti árak – válogatás a helyi független online lapok elmúlt heti írásai közül.
Juhász Roland, a Tisza Párt miskolci politikusa arról beszél, miért kerülte korábban a sajtónyilvánosságot, és miért tartotta fontosnak, hogy most megszólaljon. A Borsod24-nek adott interjúban részletesen kitér a miskolci helyzetre, a közelmúltban tapasztalható elégedetlenségre és a párton belüli konfliktusokra. Szóba kerül az is, hogy a párt milyen feltételekkel fogadhatna új országgyűlési képviselőket, illetve hogyan viszonyul a képviselői szavazási fegyelem az egyéni véleményhez és a lelkiismereti szabadsághoz. Juhász az elszámoltatás fontosságát hangsúlyozza, és arra figyelmeztet, hogy az új vezetés nem ismételheti meg elődei hibáit. Beszél Miskolc legsürgetőbb problémáiról, a város helyzetéről, képviselőtársával való kapcsolatáról, valamint a választások utáni politikai felelősségről is.
Több mint három és fél év után tartottak akkuügyi közmeghallgatást Debrecenben, ahol az aggódó és dühös lakosok azzal szembesültek, hogy a kormányhivatal az ő fegyelmezésükkel van elfoglalva, érdemi válaszok helyett pedig sok esetben e-mail írására biztatták a megjelenteket. A Mikepércsi Anyák szerint meg kell vizsgálni, hogy a korábbi jogszabálysértések miatt vissza lehet-e vonni a katódgyár engedélyét. A Debreciner részletes videós beszámolót adott a közmeghallgatásról.
Találkozott Vágner Ákos (Fidesz), Eger polgármestere és Bódis Péter (Tisza) államtitkár a minap, és hosszasan tárgyaltak. Nem közösen adtak ki erről közleményt, hanem mindketten külön-külön. A beszámolókat összehasonlítva két dolog azonnal szembetűnik. Az egyik, hogy lényegében azonos hangütést használnak, mindketten felelős döntéshozói minőségben mutatják magukat. Ez a megközelítés merőben eltér a kommentszekciók mocskától és a korábbi fideszes revolverpropaganda lekezelő hangnemétől. Valós dolgokról tárgyaltak. Bódis úr számon kérő, vizsgálódó hangulatban volt, míg a polgármester úr védekező, magyarázkodó attitűddel tárgyalt. Ugyanakkor nem megkerülhető a kérdés, hogyan jutottunk odáig, hogy elfogadhatóvá vált az, hogy egy parlamenti képviselő felkérdez egy szuverén önkormányzati vezetőt emberek fizetéséről, intézmények működéséről? A ’90-es rendszerváltás utáni években ebből országos botrány lett volna, és az önkormányzatiság lábbal tiprásaként pellengérezték volna ki a történteket. És igazuk is lett volna. Most azonban más a helyzet. Minden jel szerint mostanában nem lesz előrehozott önkormányzati választás, együttélésre kell berendezkedni – értékeli a történteket az egriszin.hu.
Az elmúlt években összesen negyedmilliárd forint közpénzért adott tanácsokat és utasításokat egy „távoli luxus üdülőparadicsomból” – tudomásuk szerint Madeiráról – a Szemereyné Pataki Klaudia fideszes kecskeméti polgármester által megbízott Csapó Ágnes önkormányzati főtanácsadó a hivatalnak és önkormányzati cégeknek. Legalábbis ezt állította szeptember 8-án a városháza előtt tartott sajtótájékoztatóján Király József, az ellenzéki Szövetség a Hírös Városért Egyesület képviselője és frakcióvezetője. Az ügyben hűtlen vagy hanyag kezelés gyanúja miatt feljelentést tett a megyei rendőr-főkapitányságon és a megyei főügyészségen is, a közérdekű adatigényléssel megkapott dokumentumokat a KecsUP Hírekkel is megosztotta.
Fotó: KecsUP Hírek
A Szabolcs24 Bíró Péter penészleki polgármestert kérdezte arról, hogyan fogadja a település a Partizán új kelet-magyarországi bázisának létrehozását, és mit nyerhet ebből az alig több mint ezer lakosú falu. A tíz éve üresen álló egykori orvosi rendelőben stúdió, podcast- és videóműhely készül, ahonnan a Partizán Szabolcsról és a térségről készítene tartalmakat. A polgármester szerint Gulyás Márton nem újonnan fedezte fel Penészleket, hiszen évek óta visszajár, ráadásul családja már az 1960-as években forgatott itt. Bíró úgy látja, a falu sokat változott, de továbbra is komoly infrastrukturális gondokkal küzd. Szerinte a Partizán legfontosabb hozadéka az lehet, hogy országos figyelmet irányít Penészlekre, és nemcsak problémáit, hanem értékeit, történetét és lakóit is bemutatja. A helyiek egyelőre inkább kíváncsian, mint ellenérzéssel fogadják a kezdeményezést.
A kínai vállalat már a beruházás 2023. decemberi bejelentésekor arról beszélt, hogy a helyi beszállítói lánc kialakítása is része a projektnek, azóta pedig több nagy nemzetközi partnervállalat nevét jelentették be. De vajon a magyarok fognak ebből profitálni, vagy megragadnak egy alsóbb szinten? A Szegeder cikke erre keresi a választ. Bár a BYD üzleti titokra hivatkozva konkrétumot nem árult el, a hazai befektetési ügynökségtől megtudtuk, legalább 24 vállalat már együttműködik a gyárral. Egy győri cég bővebben is megosztotta velünk tapasztalatait.
Fotó: Bálint András / Szegeder
Szeptember 1-jétől megszűnt Szolnokon a 13. számú felnőtt háziorvosi körzet, amely hét éve betöltetlen volt. A mintegy 1560 érintett lakost a 24. és a 26. praxis között osztották szét, bár a szabad orvosválasztás miatt nem mindenki kerül automatikusan az új körzetéhez. Az átszervezés már most többletmunkát jelent az érintett háziorvosoknak. A 24. körzetben a rendelési idő heti tíz óráról 23-ra nőtt, míg a 26. körzetben jelenleg 20–25 új beteg regisztrációját látják. Az orvosok szerint a nagyobb betegszám különösen az idősebb, krónikus betegeknél jelent komolyabb terhet. Ha azonban az érintettek nagyobb része ugyanahhoz a praxishoz jelentkezne, az már a működés átszervezését és további szakemberi, adminisztratív kapacitást igényelne – írja a Szol24.
Elindult a lakáskeresési szezon, az egyetemisták újra megfizethető albérletek után kutatnak Veszprémben. Jelenleg egy kisebb, egyszobás lakásért nagyjából 140–150 ezer forintot is elkérhetnek havonta. A drágább, nagyobb vagy kedvezőbb elhelyezkedésű ingatlanoknál 200 ezer forintár jellemző. A friss hirdetések között 250–300 ezer forintos ajánlatok is megjelennek, egy 60 négyzetméter körüli lakást például 280 ezer forintért kínálnak Veszprémben. A magas bérleti díjakkal azoknak is számolniuk kell, akik már dolgoznak, vagy éppen önálló életet kezdenének. A teljes cikk a Veszprém Kukacon olvasható.
Milliárdos támogatásból üresen álló üzem, veszélybe került városi buszközlekedés, szolidaritást sürgető államtitkár: a helyi sajtó hírei ezen a héten is felelősségről és közös ügyeinkről szólnak. Kecskeméten aláírásokat gyűjtenek a biztonságosabb utcákért, Szegeden halálos munkahelyi baleset miatt nyomoznak, Veszprémben egy új politikai kezdeményezést vesznek górcső alá. Mátészalka mindeközben megmutatja, hogyan kapcsolódhat össze a villanyfény, a Túró Rudi és a helyi büszkeség. A Független Helyi Lapok Közösségének válogatása hét szerkesztőség munkáján keresztül hozza közelebb az országos hírek mögött gyakran háttérbe szoruló helyi történeteket.
Két nap alatt több mint ezren aláírták azt az online petíciót, amelyet egy magánszemély indított annak érdekében, hogy érdemi javulás történjen a közbiztonság terén Kecskeméten. A kampány kezdeményezője a legégetőbb problémák között említi a nyílt droghasználatot, a kéregetést, a közterületek méltatlan állapotát, valamint az éjszakai garázdaságokat és vagyon elleni bűncselekményeket. A petíció aláírói többek között arra kérik az önkormányzatot és a rendvédelmi szerveket, hogy fokozzák a rendőrség és a városrendészet gyalogos jelenlétét a kritikus városrészekben, zárják le és rendszeresen ellenőrizzék a játszótereket – írta meg a KecsUP Hírek.
Egy doboz Túró Rudi és egy meglepett zenész: a mátészalkai Fényes Napokon a Bruno x Spacc duó egyik tagja a polgármestertől tudta meg, milyen szorosan kötődik a Pöttyös a városhoz. A szórakoztató jelenet mögött azonban két helytörténeti történet húzódik. Mátészalkán 1888-ban gyulladt ki az elektromos közvilágítás, az édességet pedig közel hat évtizede gyártják itt. Az írás bemutatja, hogyan lett a villanyfényből városi ünnep, a Túró Rudiból pedig több nemzedék megélhetése és a helyi büszkeség egyik jelképe. Közben azt is tisztázza, miért nem ugyanaz egy termék szülőhelyének és hazájának lenni – tudósított a Szabolcs24.
Kedden a szegedi kormányhivatal épületén végeztek munkálatokat, amikor az egyik ipari alpinista lezuhant, a Vármegye Étterem tetejére esett, és életét vesztette. Legalább 15 métert zuhanhatott. A rendőrség a Szegedernek elmondta, a szerencsétlenül járt alpinista ismeretlen okokból esett le, ám foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt nyomozást indítottak.
1,7 milliárd forint uniós támogatásból épült, mégis jelenleg is kihasználatlanul áll a jászberényi gyümölcsfeldolgozó, amelyet most 600 millióért árvereznek – tárta fel a Szol24. A beruházó T-Trans Főép Kft. felszámolás alatt áll, ügyvezetőjét és egyik üzleti partnerét ugyanarra a dubaji címre jegyezték be. A lap helyszíni riportja szerint a csarnokban nincs érdemi feldolgozás. Az ingatlanokat az Indotek egyik cégének közel 1,7 milliárdos jelzálogjoga terheli. A cégcsoport hitelezőként vesz részt az eljárásban, korábbi kivitelezési szerződéseit minőségi és határidős problémák miatt mondta fel – írta meg a Szol24.
Megbélyegzés helyett szolidaritásra van szükség – hangsúlyozta Szabó-Tóth Kinga a Borsod24-nek egy videós interjúban. A borsodi kötődésű államtitkár a miskolci Hajlék Szociális Otthon bővítése kapcsán beszélt a szociális ellátás válságáról: szakemberhiány, zsúfolt intézmények és több állásra kényszerülő dolgozók jellemzik az ágazatot. A béremelést a változtatások nulladik lépésének nevezte. Az interjúból kiderül, milyen felelőssége van az államnak és a társadalomnak a kiszolgáltatottak segítésében, miközben októbertől tizenhét idős, korábban hajléktalan nő kaphat helyet az otthonban.
Polgári Demokraták néven társadalmi kezdeményezést hirdetett dr. Navracsics Tibor, hogy legyen párbeszéd Magyarország jövőjéről. Nemes gondolat a legrégebbi fideszesek egyikétől, az utóbbi négy évben már kereszténydemokrata politikustól. A politikus egy ATV-s stúdióbeszélgetésben jelezte, hogy senkinek nem kell megmondania a pártpreferenciáját, csak mondja el a véleményét. Számos pozícióban ténykedett három évtizedig, az elmúlt 16 év történéseiből is kivette a részét. Miközben háttéremberként egyengette a város sorsát, kiérdemelte a Veszprém díszpolgára címet (is) – írta cikkében a Veszprém Kukac.
Napirend előtt jelentette be Eger fideszes polgármestere, Vágner Ákos, hogy a város működése veszélybe került és azonnali cca. 800 millió forintos gyorssegélyt kér a kormánytól, mert a tömegközlekedést már nem tudja finanszírozni. A három (!) alpolgármesterrel működő testület és a 130 millióba kerülő, 4 sajtóst köztisztviselőként alkalmazó 14 fős polgármesteri kabinet mellett az 1000 forintos éves buszbérlet, az indokolatlan beruházások sem erősítik az „önhibáján kívül bajba került önkormányzat” képét. A kérés mellé egy kis presszió is társult: Ha nincs pénz, Eger le fog mondani az „önként vállalt feladatairól”, amibe például a buszjáratok, a rendezvények, sport stb. is beleférhet. Ez a politika egyébként rímel a fideszes önkormányzatok országszerte tapasztalható REKI „túlterheléses támadására” (Önkormányzatok rendkívüli támogatása), amikor a kormányt teszik felelőssé a forráshiányuk miatt, hogy nem kapják meg a „szokásos” egyedi támogatásokat. – írja az egriszin.hu.
Alter Róbertet, a Független Helyi Lapok Közössége (Fülke) elnökét jelöli a Fülke a Független Közmédia Testület tagjának. Közösségünk azért döntött saját jelölt állítása mellett, mert alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy a megújuló közmédia működésében és felügyeletében a Budapesten kívül élők szempontjai is valódi súlyt kapjanak.
Magyarország lakosságának nyolcvan százaléka a fővároson kívül él, az ő valóságuk mégis csak alkalmanként jelenik meg az országos médiában. Álláspontunk, hogy a közmédiának az egész országot kell szolgálnia: rendszeresen és hitelesen kell bemutatnia a vidéki, a helyi Magyarország életét, problémáit, eredményeit és sokszínűségét.
A pártatlan és sokoldalú tájékoztatás mellett a közbizalom helyreállításához mérhető közszolgálati teljesítményre, átlátható vezetőválasztásra és ellenőrizhető gazdálkodásra van szükség.
„Nem egyetlen várost vagy térséget akarok képviselni, hanem arra fogok figyelni, hogy a testület munkájából egyetlen pillanatra se maradjon ki a helyi Magyarország nézőpontja. A vidéki Magyarország hangja, szeme és füle leszek, hogy a közmédia valóban az egész országot szolgálja” – mondta Alter Róbert.
A Független Közmédia Testület tulajdonosi és felügyeleti jogokat gyakorol a közszolgálati médiatársaságok felett. Feladata nem a szerkesztőségi tartalom meghatározása, hanem a közszolgálati célok teljesülésének ellenőrzése, a szerkesztői függetlenség védelme, a vezetők és ellenőrző testületek kiválasztása, valamint a gazdálkodás és a nagy értékű kötelezettségvállalások felügyelete.
A Fülke határozott álláspontja, hogy a közpénzből működő közmédia irányítása kiemelt felelősség. Fel kell tárni a párhuzamosságokat, mérhető célokat kell meghatározni, és szigorúan ellenőrizni kell a nagy értékű szerződéseket. A helyi szerkesztőségekkel kialakított átlátható együttműködés egyszerre javíthatja a közmédia országos területi lefedettségét, a tájékoztatás minőségét és a közpénzek felhasználásának hatékonyságát.
Független Helyi Lapok Közössége Egyesület
fulke@afulke.hu
+36 70 945 6091 – Bethlen Tamás
Alter Róbert mintegy huszonöt éve dolgozik a helyi médiában. A KecsUP Hírek társalapítója és lapigazgatója, a hat kiadót és nyolc szerkesztőséget összefogó Fülke elnöke. Korábban felügyelőbizottsági tagként dolgozott a Kecskeméti Televízió Nonprofit Kft.-nél, valamint a Kecskeméti TISZK Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának elnöke volt. Mérnök-közgazdász, mérnök-informatikus és képesített könyvelő; vállalkozásvezetőként és pénzügyi vezetőként is jelentős tapasztalattal rendelkezik.
A Független Helyi Lapok Közössége Egyesület (röviden Fülke) országos médiaszakmai szervezet, amely jelenleg hat független helyi kiadót és nyolc szerkesztőséget fog össze. Célja a helyi nyilvánosság sokszínűségének, a hiteles tájékoztatásnak és a sajtószabadságnak az erősítése. A Fülke támogatja tagszerkesztőségei szakmai együttműködését, közös érdekképviseletét és tudásmegosztását, valamint a független helyi média fenntartható és etikus működését. A Fülke tagjai: Borsod24 – Miskolc, Debreciner – Debrecen, KecsUP Hírek – Kecskemét, Szabad Pécs – Pécs, Szabolcs24 – Nyíregyháza, Szegeder – Szeged, Szol24 – Szolnok, Veszprém Kukac – Veszprém.
Módosította a médiatörvényt az új magyar parlament a Tisza Párt kezdeményezésére. Magyar Péterék választási ígéretének megfelelően visszahívják a hazai médiát eddig irányító és szabályozó hivatalok és hatóságok vezető tisztségviselőit, utódaikat nyílt pályázat útján választják ki, megszüntetik az MTVA-t és a Duna Médiaszolgáltatót, helyüket új szervezetek veszik át.
Az újonnan fennálló Független Közmédia Testület fogja ellenőrizni a közmédia függetlenségét és gazdálkodását, és a médiatörvény módosításával létrehozzák a Sajtóalapot is a hazai független médiumok támogatására.
A jelenleg hat magyarországi vidéki kiadót és nyolc szerkesztőséget tömörítő Független Helyi Lapok Közössége (Fülke) üdvözli a változtatást, annak célkitűzéseit és irányait, ugyanakkor azt is gondoljuk, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a vidéki Magyarország újságírását, a helyi független médiumok szerepét és működését, ezért az alábbi közleményt adjuk ki.
Tizenhat év után először nyílik lehetőségünk arra, hogy ne csupán az államilag fenntartott közmédia működéséről, hanem a teljes magyar nyilvánosság állapotáról beszéljünk, melynek kulcsfontosságú része a vidéki Magyarország sajtója. Az újságírás a vidéki Magyarországon több szempontból válságban van. Alig találni olyan közösséget, ahol a lakosok nem korlátozottan férnek hozzá azokhoz a hiteles és átfogó hírekhez, valamint információkhoz, amelyek a helyi demokráciát táplálják. Más szóval a magyar társadalom döntő többsége hírsivatagos területeken él. Ez a válság több tényező együttes következménye.
Ide tartozik: a hagyományos hírmédia válsága és a helyi hírcsatornák eltűnése (piaci sokszínűség felszámolása), ami összefügg a hírgyártásba történt brutális politikai beavatkozással, szisztematikus állami dezinformáció terjesztésével, valamint a helyi médiafinanszírozási források szélsőséges centralizálásával, és azok pártpolitikai alapon történő kontrolljával, az önkormányzati média propagandaszolgálatába állításával, ahogyan azt a NER elmúlt 16 évében megtapasztaltuk.
Az újságírás válsága különösen súlyos, mert – alig 8-10 megyei jogú várostól eltekintve, ahol a Független Helyi Lapok Közösségének (Fülke) tagjai jelen vannak, és néhány másik kisebb és nagyobb várostól, ahol működik még független helyi lap vagy egy-egy, megalkuvást nem tűrő szabadúszó újságíró/tudósító – az újságírói kutatómunka és tájékoztatás eltűnése a helyi intézmények, valamint a lokális politikák (önkormányzatok, közintézmények, helyi gazdasági szereplők, pártok) feletti ellenőrzés teljes elvesztéséhez vezetett.
Ha nincs, aki kérdezzen, nincs, aki utánajárjon a közpénzek sorsának, nincs, aki bemutassa az eltérő véleményeket, akkor a helyi közélet fokozatosan átláthatatlanná válik. Ahogyan az meg is történt az elmúlt tizenhat évben. Mindez mélyebb társadalmi következményekkel is jár: Magyarországon a médiába vetett bizalom az Európai Unióban a legalacsonyabb szintre süllyedt, ami közvetlen következménye a központilag irányított információs zűrzavarnak. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló, ma elfogadott törvény már nemcsak a közszolgálati média működésével függ össze, hanem a helyi sajtó kihívásaival is.
Magyarországon ma mindössze alig tucatnyi független helyi szerkesztőség működik, amelyek saját újságírókkal és saját kiadóval rendelkeznek. Ezek közé tartoznak a Független Helyi Lapok Közösségének, a Fülkének a tagjai: a miskolci Borsod24, a Debreciner, a kecskeméti KecsUP Hírek, a Szabad Pécs, a nyíregyházi Szabolcs24, a Szegeder, a szolnoki Szol24 és a Veszprém Kukac. A Fülke egyesületének 2025-ös megalakulása óta közösen keressük azokat a megoldásokat, amelyekkel – és a folyamatos közös fejlődés céljával – hosszú távon fenntartható helyi sajtómodellt építhetünk.
Kis létszámú szerkesztőségekként rendkívül nehezen, de túléltük az elmúlt időszakot, miközben a NER kiiktatta a szabad reklámpiacot, lenullázta a kritikus újságírás által elérhető hazai pályázati rendszereket. Az alapműködésünket ezért elsősorban nemzetközi pályázatok útján finanszíroztuk, melyet kisebb részben helyi közösségi támogatások és előfizetői rendszer, valamint elenyésző mértékben piaci bevételek egészítették ki.
A számok nyelvén: a Fülkéhez tartozó nyolc szerkesztőség 2025. évi összköltségvetése éppen csak megközelíti a 200 millió forintot. Ebből finanszírozzuk az újságírók munkáját, a kiadók néhány fős háttérstábjait, valamint a működéshez elengedhetetlen technikai infrastruktúrát (miközben a szerkesztőségek egy része irodával sem rendelkezik). A további működésünk szempontjából azonban a jelenlegi, egyoldalú finanszírozási modell már nem fenntartható. Az alapműködésünk már 2026-ban sem biztosított.
Az újságírók utánpótlása szintén megoldatlan, mert ilyen bizonytalan körülmények között egyre kevesebben választják az újságírást hivatásul. Mindezeket figyelembe véve, és minden eddigi nehézségünk ellenére, havonta így is mintegy 2,5 millió emberhez jutunk el közvetlenül online felületeinken.
A ma megszavazott törvény beszél a médiapluralizmusról, a sajtószabadságról, a független médiáról, sőt az indokolás külön kiemeli, hogy a Sajtóalap a hiteles médiaszolgáltatást és etikus újságírást művelő sajtótermékek, a forráshiányos hagyományos médiaszolgáltatók, nyomtatott és elektronikus tartalomszolgáltatók támogatását is szolgálja. A törvény ezért fontos lépés a médiarendszer átalakítása felé, ugyanakkor lokális szemszögből több lényeges hiányosságot mutat.
Nem tartalmaz külön programot vagy elkülönített forrásokat a helyi és regionális sajtó számára, így fennáll a veszélye, hogy a támogatások elsősorban az országos, piacilag erősebb szereplőkhöz kerülnek. Nem foglalkozik a hírsivatagok problémájával sem, vagyis azokkal a térségekkel, ahol már nincs független helyi média és csak önkormányzati forrásból fenntartott pártpropaganda érhető el, vagy még az sem. Kiolvasható továbbá belőle, hogy a támogatási rendszer elsősorban projektek finanszírozására épülhet, miközben a vidéki szerkesztőségek legnagyobb gondja sokszor az alapműködés fenntartása, az újságírói bérektől kezdve az infrastruktúra költségéig.
Nyitott kérdés, hogy nyilvánosak lesznek-e a pályázati értékelések, biztosított lesz-e a jogorvoslat lehetősége, valamint milyen garanciák akadályozzák meg a jövőbeni politikai vagy intézményi befolyásolást. Ha valóban cél a médiapluralizmus megteremtése, akkor a válságban lévő vidéki újságírás helyzetén külön is gondolkodnunk kell.
A nemzetközi példák azt mutatják, hogy erre vannak működő modellek. A skandináv országokban a sajtótámogatás rendszereinek egyik fő célja a piacon gyengébb, de a politikai és területi sokszínűség szempontjából fontos közéleti tartalmat szolgáltató orgánumok működtetése. A francia példa ezen felül ösztönzi a digitális és ökológiai átállás kihívásainak leküzdése céljával a kutatás-fejlesztést, valamint az új szereplők megjelenését és támogatását is. Ausztria ugyancsak jogilag szabályozott sajtótámogatási rendszert működtet, melynek céljai között a sokszínűségen felül az újságíróképzés és az olvasásnépszerűsítés külön hangsúlyt kap. Azon európai országokban, ahol ilyen állami alapok működnek, a támogatások odaítélésének egyik szempontja éppen az, hogy egy szerkesztőség mennyiben járul hozzá a helyi közélet sokszínűségéhez és a demokratikus nyilvánosság működéséhez.
A Fülke egy erős, független, a hiteles tájékoztatást, a hírekhez való hozzáférést és a szakmaiságot szem előtt tartó, szervezett csatorna lehet a vidéki nyilvánossághoz, ezért partnerként, együttműködve veszünk részt a médiaszolgáltatások megújításáról szóló társadalmi vitában.
Független szerkesztőségekként olyan gyakorlati tudással rendelkezünk, mellyel látjuk, milyen akadályok nehezítik a helyi újságírást, milyen forrásokra volna szükség a működéshez, és milyen feltételek mellett lehet hosszú távon fenntartható, közérdeket szolgáló szabad helyi médiát működtetni.
Egyetértünk a véleménypluralizmus, a demokratikus közvélemény és a jogállamiság érvényesülésének elősegítésében. Egyetértünk a Közszolgálati Chartában foglalt valamennyi szabály helyi szinten történő érvényesítésében is, így például az álhírek és a dezinformáció elleni fellépésben, a tényszerűség és a sokoldalúság bemutatásában, az etikus és független újságírás elősegítésében.
Partnerek és érdekeltek vagyunk a hírközlési piac zavartalan működésében, a hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekeinek védelmében, valamint a tisztességes, hatékony verseny kialakulásában. Továbbá abban, hogy a Sajtóalapból az etikus újságírás normái szerint a vidéki Magyarországon működő sajtótermékek részére is átlátható pályázati rendszert alakítsunk ki.
Álláspontunk szerint a 2010 utáni közmédia mostani reformja nem érhet véget pusztán a központi intézményes átszervezéssel. A demokratikus fordulat egyik legfontosabb mércéje ugyanis az lesz, hogy sikerül-e megteremteni a hiteles médiaszolgáltatást és etikus újságírást művelő médiumok működésének feltételeit azokon a településeken és régiókban, ahol az elmúlt másfél évtizedben eltűnt vagy jelentősen csorbult a valódi médiapluralizmus.
Aláírók: a miskolci Borsod24, a Debreciner, a kecskeméti KecsUP Hírek, a Szabad Pécs, a nyíregyházi Szabolcs24, a Szegeder, a szolnoki Szol24 és a Veszprém Kukac
„A KecsUP Hírek munkatársaiként hiszünk a demokráciában, a szólásszabadságban, és abban, hogy feladatunk a közvélemény tájékoztatása a Kecskemét városát befolyásoló legfontosabb eseményekről és döntésekről. Hiszünk a közösségformáló erőnkben, hogy tartalmainkkal valódi értéket nyújtunk az olvasóink és követőink számára. Hiszen jelenleg a KecsUP az a helyi hírportál, amely működéséhez egyetlen fillér közpénzt sem használ fel, és amelynek tartalmai a térség életéről adnak képet független, modern és karakteres köntösben” – írtuk korábban, amikor a KecsUP Hírek életében várható komoly változásokról számoltunk be. Ugyanezzel a hittel végezzük hivatásunkat most is, amikor a KecsUP az előfizetéses modell útjára lép. Mielőtt ennek részleteit az olvasó elé tárjuk, nézzünk rá egy kicsit a KecsUP életútjára!
Hét évvel ezelőtt egy álom céllá formálódott: Kecskeméten is legyen végre egy független, őszinte hang a nyilvánosságban, hiszen a helyi ügyekről szóló pontos és érthető tájékoztatás nem luxus, hanem alap. A megálmodó Alter Róbert volt, akihez elsőként csatlakozott dr. Falusi Norbert, majd az évek során megformálódott az a szerkesztői közösség, akiknek az eltökéltsége az ügy mellett minden nehezítő körülmény ellenére is csak erősödött.
Az elmúlt hetekben sok fontos téma közül kiemeltek kollégáink néhány olyan témát, amely az átlagosnál több munkát igényelt, és amely hozzáállásukat, meglátásaikat összegzi. Ilyen volt Hraskó Istvánnak az NJEA 127,5 milliárd forintos ügye. Latyák Balázs kitekintve kicsit Kecskemét határain túlra a nagykőrösi ivóvíz kritikus helyzetét mutatta be. Megismerhettük Barna Imre gondolatait a nyilvánosság elvitathatatlan erejéről, Falusi Norbert pedig azt emelte ki, hogy a napirend demokratizálásában van kiemelkedő szerepünk. Balla Szilárd a tények kontra érzelmek és propaganda összefüggésein keresztül világított rá a valós tájékoztatás fontosságára. De beszámoltunk arról is Alter Olga tollából, hogy milyen pengeélen táncolva fenntartani a pénzügyi hátteret és hogy hogyan látja a KecsUP életét Alter Róbert lapigazgató.
Ezekkel a kulisszák mögé betekinteni engedő cikkekkel igyekeztünk közelebb hozni a KecsUP közösségét a tartalmak mögött rejlő „láthatatlan” munkához, az újságírói hivatás értékteremtő létéhez.
Az évek során egyre inkább bizonyosságot nyert, hogy valóban van igény a Kecskemét és környékén az életünkre befolyással lévő ügyek objektív és alapos bemutatására. Bizonyíték erre a folyamatosan növekvő olvasói bázis, a sok-sok interakció, hozzászólás, olvasói levél, és nem utolsósorban a tartalmaknak köszönhető társadalmi hatás.
De mi ennél is többre voltunk kíváncsiak, ezért hónapokon át kérdőívünkkel meginterjúvoltuk olvasóinkat, hogy megtudjuk, mi érdekli igazán őket, mire érdemes még jobban figyelnünk, hogyan tudjuk még jobban szolgálni a valódi hírekre igényes közönséget. Mindez annak a közös kísérletnek a része volt, amely során a tapasztalatok és visszajelzések alapján igyekeztünk formálni az előfizetéses rendszer részleteit.
El tudja képzelni a kedves olvasó, hogy mennyi idő, munka és pénz fekszik Falusi Norbert és Hraskó István vízmegtartásról, vízőrzésről szóló videói mögött? Több utazás, terepmunka, háttérbeszélgetések, interjúk, információk utáni kutatási munka, több száz fotó és vágókép, melyek közül órákig válogatják a legjobbakat. Majd a forgatókönyv összeállítása, az anyag vágó által nagy figyelemmel elvégzett összeszerkesztése, amelyet többszörös ellenőrzés követ.
Ezután jön a narráció megszövegezése, felmondása, majd beillesztése és a feliratozás. Csak ezek után történhet meg a több hetes munka eredményének, azaz a kész filmnek a közzététele.
Célunk, hogy folytassuk az olyan fontos témák feltárását – mint például az NJEA-ügy –, amelyek aprólékos, többszöri utánajárást, kutatást, adatgyűjtést igényelnek, hiszen csak akkor láthatunk tisztán, ha abban valaki elmélyül, kibogozza a szálakat, és az olvasók számára „fogyaszthatóvá” is teszi.
A KecsUP a perifériára szorult, méltatlanul elhanyagolt emberek sorsát, problémáit és a lehetséges megoldásokat is igyekszik bemutatni a Peremhelyzetek rovatban. Újságíróink rendszeresen látogatnak el személyesen azokhoz az emberekhez, akiknek nincs „hangjuk” ahhoz, hogy egyáltalán a létezésükről kommunikáljanak, így az olvasók általunk szerezhetnek tudomást a sokszor égető problémákról, tragikus vagy drámai emberi sorsokról.
Ezen témák iránt egyre többször érdeklődnek az országos sajtó munkatársai is, akik tudják, hogy vidéken éppúgy vannak fontos események, történetek, élethelyzetek, mint a fővárosban, de csak tőlünk van lehetőségük valós információkhoz jutni, és kihangosítani azt országos szinten.
Fontos hangsúlyozni: KecsUP Hírek továbbra is beszámol a hírekről, senkit nem fosztunk meg az információhoz való szabad hozzáférés jogától. Ennek megfelelően cikkeink jelentős része továbbra is elérhető lesz a széles közönség számára és előfizetéses cikkeink egy része is mindenki számára nyilvános marad.
Az egyenes válasz az, hogy az Orbán-kormány alatti kormányzati befolyás teljesen elzárta előlünk – független helyi médiumként – a hirdetési piacot. De még ha lenne is hirdetői piac, az általunk képviselt prémium minőségű újságírás pusztán hirdetői bevételekből egészen egyszerűen nem lenne kivitelezhető.
A pályázati világ pedig éppen olyan bizonytalan, mint a kutya vacsorája, hiszen nem tudhatjuk, sor kerül-e a mi céljainknak megfelelő pályázat kiírására, ráadásul az is mindig kérdés, hogy a sok munkával kidolgozott pályázati anyag a bírálók szerint érdemes-e támogatásra. Röviden tehát: az előfizetés az, ami fenntarthatóvá teszi a KecsUP működését. Tartalmaink mindig mentesek voltak mindenféle külső befolyástól, szeretnénk végre üzleti függetlenségünket is megteremteni.
Azok a prémium tartalmak – cikkek, videók, podcastok –, amelyek nagy újságírói hozzáadott értékkel, befektetéssel születnek, előfizetőink számára lesznek elérhetők, sőt ők mindezt kevesebb felugró reklámablakkal olvashatják.
Éves előfizetőink a méltán közkedveltté, népszerűvé vált KecsUP-Estjeink egyikére 50%-os kedvezménnyel tudnak majd jegyet váltani. Elérhető lesz számukra a hetente jelentkező exkluzív hírlevelünk, melyet minden héten az aktuálisan ügyeletes szerkesztő kolléga saját stílusában, személyes véleményét is beleszőve ír meg az adott hét legfontosabb hírei, eseményei, történései alapján.
Az előfizetés havi csomaggal is elindítható, így bárki kipróbálhatja, milyen előnyökkel jár a tagság. Az éves előfizetés ugyanakkor jóval kedvezőbb feltételekkel lesz elérhető, mint a havonta megújuló csomag.
Emellett egy új közösségi támogatási rendszeren is dolgozunk, amely lehetővé teszi majd, hogy olvasóink mások számára is hozzáférést biztosíthassanak a KecsUP tartalmaihoz. A fejlesztés megvalósítását az Aspektus+ program is támogatja, így az erre érkező hozzájárulások értéke megduplázódik.
A minőségi tartalomhoz különleges megjelenés dukál! Hosszú, tervezgetős, újra és újra átgondolt munkának és olvasói támogatásoknak köszönhetően elindult végre a várva várt új, felhasználóbarát weboldalunk. Őszintén reméljük, hogy bármilyen hírt is olvas közönségünk, ezt élvezettel teheti meg ezen a könnyen kezelhető, átlátható, letisztult felületen.
Őszintén hiszünk abban, hogy a nép szabadsága nem létezik szabad sajtó nélkül. Az igazi szabadság pedig nem létezhet igaz szó nélkül, amihez mindig szükség lesz olyan emberekre, akik elég bátrak ahhoz, hogy kérdezzenek, aprólékos munkával utána járjanak, az olvasók elé tárják a tényeket, még akkor is, ha az igazság gyakran fáj.
Aki egyetért mindezzel, és szeretne a KecsUP-közösséggel haladni ezen az úton, fizethet elő. Maradunk hitelesek, szabadok, függetlenek!
Egy hónapunk maradt arra, hogy megteremtsük újságunk további működésének pénzügyi hátterét. 1500 előfizető megmentheti a Debrecinert. Ha nem sikerül újabb előfizetőket, támogatókat megnyernünk, akkor szerkesztőségünk kénytelen befejezni a munkáját.
Nem a témáink fogytak el. Nem az elszántságunk.
A pénzügyi tartalékaink merültek ki.
A Debreciner havi működése 3 millió forintba kerül. Ez egy kis szerkesztőség szerény költségvetése: kevés munkatárssal, alacsony fizetésekkel, takarékos működéssel.
1500 előfizető havi 2000 forintos támogatása elegendő lenne ahhoz, hogy megmaradjunk.
2019 óta azért dolgozunk, hogy Debrecenben és a régióban legyen független, pártpropagandától mentes helyi sajtó. Számos olyan ügynek adtunk nyilvánosságot, amely a Debreciner nélkül láthatatlan maradt volna. Helyi közösségek, családok és emberek történeteit mutattuk meg. Kérdeztünk akkor is, amikor nem válaszoltak az illetékesek. Utánamentünk ügyeknek akkor is, amikor mások hallgattak.
Cikkeinket az országos sajtó is rendszeresen átvette, ismertette. A Debreciner mára hiteles, magas szakmai színvonalon dolgozó helyi újságként vált ismertté Debrecenen kívül is.
Most azonban olvasói támogatás nélkül nem tudunk tovább működni. Nincsenek új pályázati forrásaink, a helyi hirdetési piac még nem nyílt meg számunkra – és nem akarunk pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy mágnások befolyása alá kerülni. Ezért Önökhöz fordulunk.
Fizessenek elő a Debrecinerre! Támogassák munkánkat rendszeres vagy egyszeri adománnyal! Ha vállalkozásuk van, hirdessenek nálunk!
A vidéki, a helyi független sajtó munkáját nem végzi el más. Ha a Debreciner elhallgat, megfogyatkozik a nyilvánosság Debrecenben és a régióban. Kevesebb ügy kerül felszínre. Jóval kevesebb kérdést kapnak azok, akik döntéseket hoznak rólunk.
Mi kitartottunk az elmúlt hét évben. Most Önökön múlik, hogy folytathatjuk-e.
Segítsen megmenteni a Debrecinert!